Mikor fáj a szív, című versem 2014.-ből.

Mikor Fáj a szív!

Mikor fáj a szív, vérzik a lélek
A szemekből könnyek patakban folynak.
Kiolvad a szív, mert hideg az élet,
Emberi sorsok összeforrnak.

Egymásra találnak a szomorú lelkek.
Vérző szívek társra, párra lelnek.
Fáj a sors, de könnyebb elviselni
Ha van, melletted egy társ kit lehet szeretni.

Mert ha egyedül vagy, lelked tüze megnő
Fájdalomban élve járod sorsod útját
De tudod, hogy téged is szeret a teremtő,
És ha viseled a terhed neked is megbocsájt.

Elfáradva hordod sorsod nehéz terhét,
Elfojtva magadban érzéseid s elméd-
Csak magában rágódik a múltadon
S amit eddig éltél nem lesz abból haszon.

Majd élted befejezvén visszagondolsz arra,
Míg fiatal voltál s életerős,
Élhettél volna jobban s szebben
E világ útján örök szeretetben,
S mikor a szemed végleg lecsukódik,
Emlék legyél emlék mely a múltban elmosódik.

Megosztás a facebookon