Ülök magamban csendesen című versem 2014.-évben íródott

ÜLÖK MAGAMBAN CSENDESEN

Ülök az ágyon magamban csendesen,
S gondolkozom nagy dolgain az életnek.
Mikor halkan kattan az óra, 
S testem megremeg. 
szobámban csend honol,
Akkor térek majd nyugovóra mikor jő a hajnal 
sötét vad s komor.

Ülök az ágyon magamban csendesen
S látom remegő testét, az éjnek
Vad gondolatok elmémben keringnek,
mikor halkan dobban a szív, Félek.
Testem megremeg, és a csend egyre nagyobb.
Ilyenkor érzem csak mily fájó a magány.
Majd nyugovóra térek, mikor jő a hajnal
S nyugovóra tér a Hold a Halovány.

Ülök az ágyon magamban csendesen,
S egy árny fut a falon tova,
Felnézek s most gondolok kedvesen
egy kedves mosolyra, melyet nem lelek soha.
S mikor érzem, hogy újra jön az álom,
Lefekszem s szemem csukódva is lát,
S érzem megsimít egy kéz s könnyezve azt látom
hogy ott van s rám mosolyog, édes jó anyám.

Megosztás a facebookon